Ma hajnalban, 5 órakor megszületett Várkonyi Boglárka. Súlya 3,6 kg és 52 cm. Ő is és az anyukája is jól vannak.
Ezt nem lehet szavakkal leírni. Hihetetlen. Kb. még most kezdem el felfogni az egészet, de egyszerűen nem hiszem el! Császármetszéssel hozták a világra és én is jelen lehettem a születés teljes ideje alatt! Bevallom férfiasan, hogy rettegtem az egésztől. Anitával már korábban beszélgettünk a szülésről és azt mondta, hogy örülne neki ha bent lennék én is. Magam is úgy döntöttem, hogy inkább bent parázom végig az egészet mint hogy kint várakozzak. Persze akkor még nem tudtuk, hogy nem hagyományos úton fog a szülés történni. Viszont amikor ez a tény kiderült, akkor az orvos jelezte, hogy a császáros szülésre is bemehetek. Nem gyengén paráztam az egésztől. Bevallom kemény volt, de mikor már bent voltam nem érdekelt. Képes voltam végignézni ahogyan Bogit kiemelik Anita pocakjából és elvágják a köldökzsinórt. Kemény volt, de nem bántam meg! Az orvosok és szülésznők akik jelen voltak a szülésnél mind nagyon kedvesek voltak és igyekeztek bennünket megnyugtatni, hogy minden a legnagyobb rendben van, minden történik a maga rendje és módja szerint.
Most próbálok aludni egyet. Bár tudom, hogy nagyon fáradt vagyok egyáltalán nem érzem, úgyhogy lehet, hogy az alvásból semmi sem lesz. Délután megyek vissza a lányokhoz Miskolcra. Már nagyon várom, hogy találkozzak velük ismét.
