Végre megtettem azt amit már nagyon régen meg kellett volna tennem: nagytakarítást rendeztem az RSS olvasóm feliratkozásokat kezelő szekciójában, vagyis kigyalultam a feliratkozások nagyobbik részét. Sajnos már olyan mennyiségű csatornára voltam feliratkozva, hogy kezdett kicsúszni a kontroll a kezemből. A feliratkozások egy részénél még csak azt sem tudtam, hogy az adott hírforrásra miért iratkoztam fel, hisz egyesek témája teljesen irreleváns volt számomra. A takarítás eredményes volt és sikerült 25 darabra redukálnom a hírforrások számát, amelyeket az alábbi kategóriákba soroltam: Saját, News, Web és Design, Blog, Download és GTD. A megmaradt 25 feed valóban olyan helyekről szolgáltatja a friss híreket amelyek érdekelnek és amelyekre számot tartok. A megszüntetettek között is voltak hasznos csatornák, de a szabadidő hiányának köszönhetően ezeket kénytelen voltam feláldozni a produktivitás oltárán. Máris érzem, hogy egy picit szabadabb vagyok 
Mindenféle előzetes tervezgetés nélkül lecseréltem az egy éve vásárolt MacBookot egy 15″-os MacBook Pro-ra. Eredetileg asztali gépben gondolkodtam és az új Mac Mini megjelenését vártam, de ahogy elkezdtem számolgatni rájöttem, hogy ha a MacBookot el tudom adni akkor már csak egy kisebb összeget kell hozzárakni és akár egy MacBook Pro-val is gazdagabb lehetek, ami azért minőségi váltás. Bár összességében már egy kisebb vagyonról van szó
Szerencsémre iJoe segítő kezet nyújtott és nagyon korrekt áron beszámította a korábban tőle vásárolt MacBookot, így tulajdonképpen minden akadály elhárult a beruházás útjából és most már az új gépen írom ezt a postot. Ezúton is köszönet neki mégegyszer a korrekt és gyors intézkedésért! Ja, és végre megcsodálhattam élőben is az iPhone-t. A kijelzőjétől majdnem lefostam a bokámat, annyira gyönyörű, pixelmentes, csodálatos.
A MacBook Pro-ról mit is mondhatnék. Elegáns és a mindennapi munkámhoz kellőképpen erős gép lesz. Nem nagyon ragoznám: ezt a gépet csak szereni lehet.
Ma hajnalban, 5 órakor megszületett Várkonyi Boglárka. Súlya 3,6 kg és 52 cm. Ő is és az anyukája is jól vannak.
Ezt nem lehet szavakkal leírni. Hihetetlen. Kb. még most kezdem el felfogni az egészet, de egyszerűen nem hiszem el! Császármetszéssel hozták a világra és én is jelen lehettem a születés teljes ideje alatt! Bevallom férfiasan, hogy rettegtem az egésztől. Anitával már korábban beszélgettünk a szülésről és azt mondta, hogy örülne neki ha bent lennék én is. Magam is úgy döntöttem, hogy inkább bent parázom végig az egészet mint hogy kint várakozzak. Persze akkor még nem tudtuk, hogy nem hagyományos úton fog a szülés történni. Viszont amikor ez a tény kiderült, akkor az orvos jelezte, hogy a császáros szülésre is bemehetek. Nem gyengén paráztam az egésztől. Bevallom kemény volt, de mikor már bent voltam nem érdekelt. Képes voltam végignézni ahogyan Bogit kiemelik Anita pocakjából és elvágják a köldökzsinórt. Kemény volt, de nem bántam meg! Az orvosok és szülésznők akik jelen voltak a szülésnél mind nagyon kedvesek voltak és igyekeztek bennünket megnyugtatni, hogy minden a legnagyobb rendben van, minden történik a maga rendje és módja szerint.
Most próbálok aludni egyet. Bár tudom, hogy nagyon fáradt vagyok egyáltalán nem érzem, úgyhogy lehet, hogy az alvásból semmi sem lesz. Délután megyek vissza a lányokhoz Miskolcra. Már nagyon várom, hogy találkozzak velük ismét.
Sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!
Boldog, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves olvasónak!
